-Tudom...Ne haragudj....Ja és persze nála volt a naplóm...-mondtam.
-Mi.??? Mit keresett nála a naplód.?-lepődött meg teljesesn.
-Hát suliba nem zártam be a szekrényem,hanem csak becsuktam...Ő meg ott állt..Szerintem megvárta amíg elmegyek és kiszedte.
-Csajszi...Alap szabály,hogy nem hagyjuk a naplónkat a gimiben a szekrényben záratlanul..!!!-mondta.
-Jó.Indulj már.
-Persze,semmi gond hátrálj csak ki a konfliktusok alól...
-Jól van már..Indulj..!!
Bius elindult,és egész úton síri csendben voltunk.
-Holnap mit csinálsz.?-kérdezte amikor leparkolt a házunk előtt.
-Még nem tudom..
Látta rajtam hogy ideges vagyok..
-Jó hagyjuk..Majd ha lenyugodtál,hívj,vagy írj..Sziia.-köszönt el.
Meg se várta,hogy válaszoljak,rálépett a gázra és elment...Amikor be akartam menni,még mindig zárva volt az ajtó.
-De jó anyuék még mindig nincsenek itthon.-morogtam.
Előkutattam a táskám aljáról a pótkulcsom,és kinyitottam az ajtót.Amikor bementem akkor jutott eszembe,hogy ott volt a postaládában a kulcs.Na mindegy.Felmentem a szobámba,leültem a laptop elé és zenét hallgattam,meg beszéltem Biussal.Bocsánatot kértem tőle,hogy ilyen voltam.Hát nálunk mindig így megy...Most is tíz perc alatt kibékültünk..Ránéztem az órámra és már fél tizenkettő volt.Nem nagyon szoktam ilyenkor még aludni,de ma kivételesen fáradt voltam..Elköszöntem Biától és elmentem lefeküdni.Reggel nem siettem el a kelést..Fél tízkor keltem.Elmentem zuhanyozni,utána meg reggelizni..Nagy örömömre anyuék itthon voltak.
-Jó reggelt kicsim.!-köszönt anya.
-'Reggelt..-ásítottam.-Mikor értetek haza.?-kérdeztem.
-Fél egy.-mondta apu.
-Úristen. Hogy tudtok addig dolgozni.??-akadtam ki.
-Hát kicsim nem mi válogatjuk a munkát...
Amíg beszélgettünk és jól is laktam,mert anya csinált nekem reggelit.Háromnegyed 11-ig még lent voltam velük a konyhában,anya elkezdett főzni és segítettem neki...Aztán háromnegyedkor felmentem,felöltöztem...Csak egy egyszerű itthoni összeállítást vettem fel...Megágyaztam,rendet raktam,és leültem a laptopomhoz..Épp zenét kerestem amikor elkezdett rezegni a telefonom.Üzenetem jött,Ádám egyik haverjától.
Nem írtam neki vissza,hanem inkább felhívtam.
-Szia.-mondta.
-Szia.Honnan tudtad hogy én vagyok.?
-Gondoltam...Mesélte Ádám,hogy nem igazán szeretsz sms-ezni...Te inkább olyan gép előtt ülős vagy..De nem mertem rád írni...
-És telefonba könnyebb.??
-Hát nem de.....
-Jó.Mond, hogy mért szeretnél találkozni, és hogy hol.?!
-Azt,hogy miért majd elmondom személyesen.Legyél délután negyed háromra a parkban a tó mellett...
-Jó..Sziia..-köszöntem el.
-Szia.
Amikor letettük,leültem az ágyamra,és gondolkozni kezdtem.
Szia!
VálaszTörlésA történet nem rossz!
De iszonyat rövid!
Nekem is van történetes blogom,és én is nehezen írok hosszú részeket,de ha azt szeretnéd,hogy élvezhetőbb legyen,akkor legalább x2 x3 hosszabb részeket írj!
Úgy sokkal jobb lenne! :)
jól van,köszönöm..:) megpróbálok,csak az időm nem mindig engedi..:(
Törlés