7. rész :D most csak ennyi mert sietek..:D

Anyáékat meg se kellett kérdezni, rögtön belementek még a telefonálás előtt, hogy Bia itt maradjon. Éjfélig még beszélgettünk Biával, miután megágyaztunk magunknak....Nálunk ez volt a titkos éjjeli BFF beszélgetés... Hálistennek anyáék nem hallottak meg, pedig néha elég hangosan nevettünk egy-egy cikis sztorin...Mindketten olyan fél egy körül aludhattunk el,ami elég jól jött már,mivel nagyon hosszú napom volt...Másnap délben ébredtünk...Anyáék már réges- régen fent voltak..Már a kész ebéd várt ránk...Így reggeli helyett ebédeltünk egy jót.
Vasárnapi ebéd nálunk:

• Tyúkhúsleves
• Rántott és bundázott hús krumplipürével
• nutellás,pudingos,túrós palacsinta

Jól bekajáltunk és megbeszéltük anyuékkal,hogy elmennénk moziba kicsit később.Anyáék belementek, de csak a szokásos kikötéssel : Vigyáztok magatokra!

Igen, anyu mindig ezt hajtogatja,amit persze megértek....De hééé.!!! Ott a húgom...Vele mi van.??? Őt nem kell félteni.? Oké, hogy ott vagyok neki és természetes az, hogy megvédem,de amikor egyedül mászkál a barátnőivel.??? Bármi történhet vele...Anya meg nekem,egy 18 évesnek akarja megmagyarázni azt, hogy vigyázzon magára.??? Jó nem szólok semmit...Hisz megértem...Na de akkor is..:D

Kicsit zenét hallgattunk Biával,meg összepakoltuk a szobát és utána elindultunk...Útközben csörgött a telefonom.Ádii volt...Megállt egy pillanatra bennem az ütő és pár pillanat múlva meg már a torkomban dobogott a szívem...Bia látta,hogy ki hív...

-Vedd már fel..-mondta.

Vettem egy nagy levegőt és felvettem.

Ádi egy talit kért...Megmondtam neki, hogy most nem igazán jó mert Biával moziba megyünk...

Azt mondta,hogy akkor talizzunk fél ötkor a parkban.Belementem.

Úgy döntöttünk,hogy katasztrófa filmet nézünk,szóval kilyukadtunk a 2012-nél...

Ahogy megnéztük,Bia mindenféleképp velem akart jönni, így elmentünk a parkba..

Ádii nagyon pontos volt pontban fél ötkor ott volt...Odamentem hozzá és Biára ráparancsoltam, hogy maradjon ott.

Ádi már nagyon várt.

-Sziia.-köszönt.

-Szia.-köszöntem,és próbáltam nyugodtnak tűnni.

-Hallottam,hogy találkoztál Bencével...-kezdte.

-Igen és mi van akkor.?

-Semmi...Csak figyelmeztetni akarlak,hogy vigyázz vele.Nem igazán az az ember akinek mutatja magát.-mondta.

-Meg akarsz félemlíteni.? Hát csak szólok, hogy nem igazán fog összejönni,mert semmi közöd hozzá, hogy én mit csinálok az életemmel...-mondtam.

-Nem megfélemlíteni akarlak,hanem megvédeni,mert ismerem a gyereket..És sajnos elég jól...Ja és van elég sok közöm ahhoz, hogy mit csinálsz...Azért mert....

-Mert.? Hát kicsi fiú nagyon nagyot tévedsz,mert nagyon nincs hozzá közöd..-mondtam, és megfordultam.

Épp el akartam indulni,amikor hátulról megfogta a karom és visszarántott magához.A pulzosom megnőtt és a mellkasom a szabálytalan levegővételtől egyre jobban emelkedett és egyre gyorsabban.

-Igen is sok közöm van hozzád..-lihegte a fülembe.

Ahogy kimondta,megcsókolt.Először ellenkezni akartam,de aztán visszacsókoltam...